Ábel sírósabb, hisztisebb mint Áron, ez tény. Sokkal rosszabban alszik el, este van, hogy 3-4 órát is fent van negyed-fél órás bóbiskolással - tegnap este már olyan fáradt volt, hogy a fürdővízben aludt egyet, majd az öltöztetést végighisztizte, kiszopizta magát, majd egy-két felsírással, ébredéssel fél tizenegykor el is aludt. Látszott is, hogy fáradt, mert hajnalban háromkor ébredt és olyan mohón evett, hogy vissza is jött a tejecske - éjjeli szopizásnál ilyen nem szokott előfordulni. Ma délután sem aludt túl sokat, illetve most van a fél órás bóbiskolása.
A kakilás ugyanúgy öt-négy naponta történik, eléggé nyűgös szokott lenni az ilyen napokon. Hogy fáj-e a hasa, nos azt csak ő tudja, de néha kap Grippe watert, és ilyenkor nyugisabb szokott lenni. Gyarapodni gyarapodik, lassabb ütemben, mint ahogy Áron, de végül is 4640 grammnál tartunk, olyan 150 grammot gyarapszik hetente. Vettünk neki egy rezgős pihenőszéket, abban szokott aludni nappal. Ha nagyon nyűgös, akkor bekapcsoljuk a rezgő üzemmódot, és akkor a nyugodtság garantált - kivéve, ha nem éhes nagyon, ha nem purcizik vagy ha nincs hozzá kedve.
Reggel nagyon fáradtan ébredek, este meg nehezen alszom el, lehet, hogy azért mert sok szoptatós teát iszom - fogalmam sincs. Két gyermekkel - főleg egy dackorszakos Áronnal és egy hisztisebb Ábelnek köszönhetően - mindenképp nehezebb. A héten három napot csak mi hárman voltunk itthon, alaposan le is ffáradtam. A legnehezebb a két gyermek alvását összeegyeztetni, no meg a sétára felkészülni, mikor Áron nem akar felöltözni, Ábel aludna el, ezért sír, még szerencse, hogy van teraszunk: Áron öltöztetem fel előbb, kiküldöm a teraszra, majd Ábel pakolom be a babakocsiba - beteszem az autósülésbe és úgy megy a babakocsiba, így zártabb, nem járja annyira a hideg, három pokrócot kap - és kitolom a teraszra, majd azután én következem, felöltözöm és kimegyek a két gyermekhez. Ha tömbházban laknánk, nos akkor biztos százszor leizzadnék, amíg leérnénk. Egyelőre ennyi, várom türelemmel, hogy Ábel is nőjjön lassacskán, erősödjön, várom a tavaszt, nyárt, amikor egy szál trikóban lehet majd kimenni az udvarra - bár akkor a nagy kánikulávalkell majd megbirkózni.
Előbb várjuk, mikor alszik kissé huzamosabbakat éjszaka, aztán várjuk, mikor telik a három hónapos görcsidőszak, aztán mikor kaphat anyatejen kívül más ételt, és a tavasz, és a nyár, és őszre már akkorák lesztek, és olyan szépek és aranyosak mind, hogy ez az egész nehéz-nehéz-fáradságos időszak ukkmukkfukk a feledésbe merül. Sokszor puszillak, drágáim!
VálaszTörléscsak addig kell kibírni... :)
VálaszTörlés:-D így igaz, csak egy röpke év és már az ovi meg hasonló dolgok miatt kell izgulni
VálaszTörlés