Mindig a legegyszerűbb magyarázat az igaz - talán a matematikában tartja magát ez a tézis. Ábelt rettenetesen sírós gyermeknek tituláltuk, nem aludt sokat, és emiatt folyamatosan fáradt volt, meg sírt. Attól féltem, hogy az én marha természetemet örökölte, hogy nehezen alszom el, mindenre felébredek. A tegnapi nap volt a legszörnyűbb: reggel hétkor kezdődött a sírás és tizenegyig tartott, délután is hasonló ritmusban folytatódott. Egy adott ponton, azon vettem észre magam, hogy olyan erősen rázom a babakocsit - benne Ábellel - , hogy Áron megijedt.
Apa jó érzékkel szerencsére vett tejport a tegnap. Ma a nyugis kezdés megvolt - annyira fáradt lehetett a kis béka, hogy másképp nem is tudta volna átvészelni a napot. A nyekergős sírás délutánra is ígérkezett, rossz alvás mindenképp megvolt. Ezért felbontottam a tejporos dobozt, szopi után csak úgy lenyomott 50 gramm tejet. És láss csodát: este nyugodt volt, egyedül, ringatás nélkül elaludt, mintha kicserélték volna. Este is megvolt a szopi után a tápszerrel kínálás, vagy 10 gramm lement belőle, nem sok, de a nyugodt elalvás záloga.
És láss csodát: a ritka kaki titka is megoldódott, és máris két kakis pelus volt ma. Eddig először ötnaponta, majd háromnaponta, az elmúlt héten kétnaponta volt kaki, mindig, ha jóllakott és nyugis volt, utánna. Most, hogy kapott pluszba 90 gramm tápszert, máris több a kaka...
Szóval szerintem - legalább is remélem nagyon - , hogy Ábel nem hisztisebb, mint más baba, nem érzékeny az ezen a héten állandóan váltakozó frontokra, hanem egyszerűen éhes volt, és emiatt nem tudott aludni és emiatt fáradt volt és emiatt sírt. Ilyen egyszerű. Nyugodtan lehet szidni engem, hogy nem erőltetem kizárólag a szopit, nekem és Áronnak és apának és Ábelnek a nyugalom miatt megéri este kiegészíteni az étkezést.
Két hónapig csak anyatejet kapott, senki sem mondhatja, hogy nem akartátok anyatejjel táplálni, hanem a kényelmes tejport rántottátok elő azonnal. Amúgy, a kényelmes jelző is relatív: a tápszerhez ki kell menni éjjel-nappal a konyhába, előfőzött vizet melegíteni fogyaszható hőmérsékletűre, csomómentesre keverni, miközben az éhes aranycsöpp ordít, mint a fába szorult féreg, netán visszaalszik, mire elkészülünk, s mikor újra megébred, hogy éhes, készíthetjük a következő üveget. S akkor még nem szóltam az üvegek, cumik tisztításáról, fertőtlenítéséről... Míg a cici mindig kéznél van pont jó hőmérsékletű tejecskével. Szóval: csak semmi lelkiismeret-furdalás, ha a gyerkőcnek nem elég az anyatej, pótolni kell! A nyugalom pedig legalább olyan fontos babának-családnak, mint a táplálék.
VálaszTörlés