Újból egy olyan kivételes délután, este van, amikor mind a két gyerkőcöm alszik. Rég történt hasonló.
Ábel titkait megfejtettük: az volt a baja, hogy folyamatosan álmos volt és fáradt, ezért sírt rengeteget. Illetve bizonyítottan nagyon mimóza lelkületű, ezért ha anya rosszkedvű, akkor a baba is az, és ha nagy zaj van valahol, akkor felébred, vagy ha Áron zajong, akkor sem tud aludni. Szóval, eléggé fárasztó volt, mire rájöttünk. Addigra már sikerült annyira elrontani, hogy a ringatás az alapdolog az elalvásnál - ezért a napi sétánál, autóban jól alszik. Ma délután sikerült először úgy elaludnia, hogy csak a cumit dugdostam a szájába és nem kellett ide-oda rángatnom meg ringatnom, igaz Áron ekkor már aludt, és Ábel is relatív nyugis volt. Negyven percbe vagy talán többe is telt mire elaludt, de elaludt önállóan, és én ezt sikernek könyvelem el.
Áronnal is így volt - most hogy így vissza gondolok -, ő is nehezen aludt el, de ő alapból nyugisabb természetű, meg hát vele nem volt még egy sokat szaladgáló bátyus, aki minduntalan megzavarja. No, nehéz hónapok elé nézünk mi még, de ez van, majd túléljük.
Ha a honatyáink megszavazzák, akkor 2012-től három évtől már kötelező lesz az óvoda - szegény dadusoknak fel kell ám készülniük majd Ábelre, mert vele biztos nem fogom erőltetni a szobatisztaságot. Most csak akkor veszik fel, ha szobatiszta - bár ez a törvényben sehol sem szerepel, hogy óvodába csak akkor mehet, ha….. meg is fogom ezt beszélni a óvonénivel. Áron kakálni kakál a bilibe, de a pisit azt előszeretettel ereszti a pelusba, ha megkívánja a gumicukrot, akkor szól és pisi is van a biliben. Vagyis kényelmes. Hogy ez az óvoda megtudná-e változtatni nála, nem tudom…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése